Microsoft

Az oper�ci�s rendszer fogalma napjainkra megv�ltozott. Kezdetben a hardverelemeket m�k�dtet�, valamint az alkalmaz�sok �s a fizikai r�teg k�z�tti kapcsolat�rt felel�s csontv�zk�nt tekintett�nk r�, mely akkor m�k�d�tt j�l, ha a felhaszn�l� nem vett �szre bel�le semmit. M�ra az oper�ci�s rendszerek grafikus fel�let�v� v�ltak �s egyre t�bb feladatra k�pesek �n�ll�an is. Nem csak a Windows-n�l van ez �gy, a vil�g �sszes rendszerszoftvere tartalmaz n�h�ny alapvet� kieg�sz�t�t, ak�r Linux-r�l, ak�r a szebb napokat meg�lt OS/2-r�l vagy �ppen MacOS X-r�l legyen sz�.

Bizonyos szoftvergy�rt� c�gek egyszercsak "r�eszm�ltek", hogy az�rt nem fogy kell� m�rt�kben term�k�k, mert a Microsoft oper�ci�s rendszere m�r tartalmaz egy hasonl� funkci�j� komponenst. Mivel az esz�kbe sem jutott, hogy esetleg nem el�g j� min�s�g� a programjuk, a verseny szabads�g�nak megs�rt�s�re hivatkozva beperelt�k a Microsoft-ot, ami�rt az elveszi el�l�k a piacot integr�lt megold�saival. Tal�n �rdekes lehet megeml�teni, hogy nem valamelyik alternat�v internetb�ng�sz�t gy�rt� c�g kezdem�nyezte az elj�r�st, hisz' �k pontosan tudt�k, hogy az Internet Explorer egy alapszint� program, melyn�l saj�tjaik impon�l�an t�bbet tudnak, �gy azok a felhaszn�l�k k�r�ben is rendk�v�li n�pszer�s�gre tettek szert. A pereket a RealNetworks �s az Apple ind�totta a Microsoft Media Player-�nek Windows-b�l val� ki�rt�s�t t�zve ki c�lul, felt�telezve, hogy �gy a lej�tsz� n�lk�l maradt felhaszn�l�k majd valamelyik �ltaluk k�sz�tett programot fogj�k v�lasztani.

Ennek megfelel�en az Eur�pai Bizotts�g nem is olyan r�gen egy hogy hossz� jogi huza-vona ut�n el�rte, hogy az EU-ba sz�ll�tott Windows XP rendszerekb�l k�sz�lj�n egy olyan verzi� is, melynek nem szerves r�sze a Windows Media Player. Ehhez term�szetesen mindv�gig a f�ggetlen szoftvergy�rt�k valamint a felhaszn�l�k �rdekeinek v�delm�re hivatkoztak. A k�l�nf�le m�dialej�tsz�kat gy�rt� c�gek �gy �ll�t�lag egyenl� es�llyel indulnak a versenyben a felhaszn�l�knak pedig megmarad a v�laszt�s szabads�ga - �s mindenki boldog. Az elgondol�s eleve t�ves, hiszen a v�laszt�s eddig is szabad volt, a felhaszn�l� b�rmikor telep�thette kedvenc media player-�t - m�s k�rd�s, hogy ez a legritk�bb esetben volt a RealPlayer vagy az Apple QuickTime-ja - tudjuk mi�rt. A sors fintora tov�bb�, hogy a rengeteg peresked�sre k�lt�tt p�nz �s a Microsoft munk�ja is k�tba dobott p�nznek bizonyult, ugyanis a m�dialej�tsz� n�lk�li Windows v�g�l a kuty�nak sem kellett.

Ha belegondolunk mindez �rthet�. Ki venne egy funkci�iban csonk�tott oper�ci�s rendszert, k�zel azonos �ron. A kudarcot l�tva az EU azzal a meglehet�sen furcsa magyar�zattal �llt el�, miszerint a Microsoft nem rekl�mozta "el�g hat�konyan" a but�tott Windowst �s ism�t p�nzb�ntet�ssel fenyeget�z�tt. �n k�rek eln�z�st.

A Microsoft oper�ci�s rendszer�t minden m�sn�l t�bbet kritiz�lj�k b�s�ges felszerelts�g��rt �s az�rt, mert a felhaszn�l� nem v�laszthatja meg, mely komponenseket telep�tse fel alap�rtelmez�sk�nt. Ennek ellen�re a Windows-t �ppen az tette oly n�pszer�v�, hogy minden m�s rendszern�l egyszer�bb kezelni, valamint hogy a felhaszn�l�nak (�s itt a legnagyobb piacot jelent� �tlag amerikai �s nyugat-eur�pai �llampolg�rra kell gondolni) nem kell a rendszer �zembe helyez�se ut�n azzal id�t t�ltenie, hogy a k�l�nb�z� alkalmaz�soknak ut�naj�rjon �s azokat �gyes-bajos m�don felvar�zsolja a g�p�re. A Microsoft a Windows-zal egy remek�l felszerelt, multim�di�s oper�ci�s rendszer k�n�l, melyet egy kezd� vagy laikus felhaszn�l� is n�h�ny eg�rkattint�ssal feltelep�thet �s azonnal elkezdhet haszn�lni. Mindazon�ltal a lehet�s�g mindig adott, hogy a gyakorlottabbak saj�t kedvenc programjaikat telep�ts�k a rendszerre, aki pedig hajland� kicsit ut�naj�rni, az azt is megtudhatja, hogyan t�vol�that el n�h�ny sz�m�ra f�l�sleges komponenst.

Ezen a gondolatsoron v�gighaladva sz�momra �rthetetlen az EB folytonos "piszk�l�d�sa" �s �nk�ntelen�l is valami m�s indokot keresek a peresked�sek m�g�tt, mert k�tve hiszem, hogy mindez a felhaszn�l�k �rdekeit v�den�. A Microsoft is p�nzb�l gazd�lkodik, nyilv�nval�, hogy a vet�lyt�rsak �s a konkurrens szoftverv�llalatok el� k�v�n t�rni, illetve meg akarja er�s�teni vezet� poz�ci�j�t a szoftveriparban. Azt azonban nem gondolom, hogy az EB m�dszere, a folytonos k�k�n is csom�t keres�s �s p�nzbeli b�rs�gokkal - valamint legut�bb a Windows forgalmaz�s�nak abszurdnak t�n� betilt�s�val - val� fenyeget�z�s lenne a megold�s a piaci verseny fenntart�s�ra �s a fair play szab�lyainak betartat�s�ra. Csak osztani tudom azt a v�lem�nyt, miszerint senkit�l nem v�rhatunk innovat�v fejleszt�seket, ha k�zben mesters�gesen kre�lt jogi korl�tok k�z� szor�tjuk. Tov�bb� az sem teljesen egy�rtelm�, ki bukna nagyobbat a Windows eur�pai forgalmaz�s�nak betilt�s�val.

Mindenki a saj�t �rdekeit v�di, ki �gy, ki �gy. Azt pedig, hogy mi felhaszn�l�k milyen rendszert kapunk k�zhez 2007 janu�rj�ban, az id� - vagy az EU - majd eld�nti.